A helyi adókról szóló törvény a helyi iparűzési adó kapcsán különböző lehetőségeket biztosít az adóalap, illetve a fizetendő adó csökkentésére.

Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén, az adó alapjának meghatározása során a nettó árbevételt csökkenti:

• az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege,
• az alvállalkozói teljesítések értéke,
• az anyagköltség,
• az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége.

A fent ismertetettek közül talán a legtöbb gyakorlati kérdést két nettó árbevételt csökkentő tétel, a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések vetik fel.

Közvetített szolgáltatás

A közvetített szolgáltatás fogalma már a számviteli törvényben is megjelenik. A számviteli törvény a szolgáltatásokat a következő csoportokba sorolja:

• közvetített szolgáltatások,
• igénybe vett szolgáltatások,
• egyéb szolgáltatások.

A számviteli törvény alkalmazásában közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.

A helyi iparűzési adóban akkor beszélhetünk közvetített szolgáltatásról, és akkor csökkenthető az adó alapja ezzel a tétellel, ha mind a tartalmi, mind a számlázási feltételek teljesülnek.

Tartalmi feltételek:

• az adóalany saját nevében, de más javára rendeli meg a szolgáltatást, melyet nem használhat fel saját teljesítményéhez,
• a szolgáltatás tényleges igénybe vevője maga a megrendelő,
• a megrendelővel írásban kötött szerződés.

Tehát nem minden számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatással csökkenthető az iparűzési adóalap, mivel a számviteli törvény a helyi adókról szóló törvénnyel szemben nem írja elő az “írásbeliséget”. Fontos, hogy a szerződésben szerepeljen a közvetítés lehetősége és az ügylet lényegi tartalma!

Számlázási feltételek:

• változatlan formában történő továbbszámlázás (nem feltétlenül változatlan áron),
• a számlázási kapcsolatban az adóalany beékelődik a szolgáltatás nyújtója és a megrendelő közé,
• a megrendelő felé kiállított számlából a közvetítés tényének egyértelműen ki kell tűnnie,
• a saját teljesítményt és a vásárolt szolgáltatást a számlán el kell különíteni (külön soron feltüntetni).

Több szolgáltatás (pl. víz, villany, telefon) együttes számlázása esetén a számlában pontosan rögzíteni kell a továbbszámlázott szolgáltatások fajtáit ahhoz, hogy az iparűzési adóban adóalap csökkentésként figyelembe lehessen venni (nem elég a megrendelő felé kiállított számlán, hogy “közműszolgáltatások”).

A jogszabályi előírások betartását a bírósági gyakorlat is megköveteli. Több ítélet is rögzíti, hogy a közvetített szolgáltatás esetén nagyon fontos az analitikus nyilvántartás vezetése, hogy az igénybe vett és közvetített szolgáltatás elemei egymáshoz rendelhetők legyenek. A számlákból, nyilvántartásokból a közvetítés tényének ki kell derülnie, továbbá a saját és közvetített tételek elkülöníthetőek legyenek. Továbbá, ha a számlán saját teljesítmény és közvetített szolgáltatás egyaránt szerepel, akkor azokat külön soron kell feltüntetni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közvetített szolgáltatást el kell határolni az ügynöki (közvetítői) szolgáltatástól, mert ez utóbbi esetben az ügynök más nevében és más javára jár el. A közvetítő a tevékenységéért ügynöki jutalékban részesül, míg közvetített szolgáltatás esetén a közvetítést végző egyszerre beszerzője és értékesítője is a szolgáltatásnak.

Alvállalkozói teljesítések

A számviteli törvényben ezzel a fogalommal nem találkozunk, a helyi adókról szóló törvény viszont pontosan meghatározza.

Az alvállalkozói teljesítés értéke akkor vonható le az iparűzési adó alapjából, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

• az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll (szintén fontos az írásbeliség!),
• az alvállalkozói teljesítmény értéke beépül az adóalany saját teljesítményébe, annak részévé válik.

Minden szerződés esetében egyedileg meg kell vizsgálni, hogy az írásban megkötött szerződés tartalmilag vállalkozási jogviszonynak minősül-e. A minősítéshez a Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

A vállalkozási szerződés legfontosabb jellemzői:

• a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és vállalkozói díj megfizetésére köteles,
• eredménykötelemhez szavatossági igény társul,
• eredményfelelősség kérdése szabályozott,
• megrendelő elállhat a szerződéstől,
• az ellenszolgáltatás megfizetése számla ellenében, jellemzően az igazolt teljesítést követően esedékes.

Fontos, hogy az adóalany a megrendelővel kötött szerződésekben alvállalkozói teljesítés esetén ne zárja ki a közreműködő igénybevételének lehetőségét. A közvetített szolgáltatással ellentétben a megrendelő felé kiállított számlában nem kell külön feltüntetni az alvállalkozói teljesítményt.

Előírás, hogy szabályszerű és ellenőrizhető nyilvántartást kell vezetni, ami alapján összekapcsolható az alvállalkozói teljesítés a megrendelővel.

A vállalkozási szerződést el kell határolni a megbízási szerződéstől.

A megbízási szerződés fő jellemzői:

• gondossági kötelem: a megbízott a rábízott ügyet a megbízó érdekeinek megfelelően köteles ellátni,
• a megbízás akkor is teljesül, ha a kívánt eredmény nem jön létre,
• a szerződés megszüntetése felmondás formájában történik.

Ha az adóalany és a megrendelő vagy az alvállalkozó között tartalmát tekintve megbízási jogviszony áll fenn, akkor alvállalkozói teljesítés címén nem csökkenthető az iparűzési adó alapja.

A Ptk. szerint nevesített vállalkozási típusú szerződések például a tervezési, kivitelezési, kutatási, mezőgazdasági vállalkozási szerződés. A Kúria egy ítéletében kimondta azt is, hogy a szállítmányozási szerződés a megbízási típusú szerzések közé sorolható, így az annak teljesítése érdekében igénybe vett szolgáltatásokkal mint alvállalkozói teljesítések értékével nem csökkenthető az iparűzési adó alapja.

Legtöbbször azonban olyan szerződések készülnek, amelyek különböző szerződések elemeit ötvözik. Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy mely szerződéstípus elemei dominálnak az adott szerződésben.

Új lakás előállításához igénybe vett szolgáltatások

Speciális szabályok vonatkoznak az új lakások értékesítése kapcsán felmerülő alvállalkozói teljesítésekre. Az adóalap alvállalkozói teljesítés címén csökkenthető, ha:

• az adóalany a vásárolt szolgáltatást egy új lakás előállításához veszi igénybe, és
• a beszerzett szolgáltatás vállalkozási szerződéssel teljesül (nem közvetített szolgáltatás) és
• az értékesített ingatlan egy új lakás.

Amennyiben az alvállalkozói teljesítés lakás, illetve nem lakás célú helyiségekhez (lépcső, garázs, irodák stb.) kapcsolódik és nem sikerül előre a szolgáltatást megbontani, akkor utólag alapterület arányosan lehet ezt megtenni. Nem lakás célú helyiségek kapcsán nem lehet alvállalkozói teljesítéssel számolni.

Amennyiben a helyi iparűzési adó alapját csökkentő tételekkel kapcsolatban bizonytalan, vagy kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal.