Időszaki elszámolás alatt azt értjük, amikor a felek

• a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban állapodnak meg. Ebben az esetben a felek nem látják előre, pontosan mennyi szolgáltatás vagy termékértékesítés fog történni.
• időszakonkénti fizetésben állapodnak meg. Ilyen eset, ha meghatározott időszakonként ismétlődő fizetésre kerül sor, például bérleti jogviszonyokban.
• a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg.  

Az elszámolási időszakot a felek szabadon állapíthatják meg, nem kell sem naptári egységhez, sem áfa-bevallási időszakhoz kötniük. Nem szükséges az sem, hogy egynél több időszak legyen, csak az a lényeg, hogy az elszámolás és az ellenérték megállapítása időszakhoz kötődjön.

Teljesítési időpont meghatározása

A teljesítési időpont megállapításához mindenképpen szükséges a felek közötti megállapodás pontos ismerete.

A teljesítés időpontjának meghatározása 3 tényező függvénye: az elszámolással/fizetéssel érintett időszak utolsó napja; a számla kibocsátásának időpontja; az elszámolással/fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége.

A megállapodás tartalma alapján elsőként azt kell vizsgálni, hogy az adott ügylet melyik speciális teljesítési időpont szabály alá tartozik. Ha egyik különös szabály sem alkalmazandó, akkor a főszabály előírásait kell alkalmazni.  

A fentiek figyelembevételével a teljesítés időpontja az alábbiak szerint alakul.

Teljesítés időpontja a speciális szabályok szerint:

1. a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja

• ha a fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla kibocsátása is megelőzi az időszak utolsó napját.

2. az ellenérték megtérítésének esedékessége

• ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, de legfeljebb az időszak utolsó napját követő 60. nap

3. az időszak utolsó napját követő 60. nap

• ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő 60. napon túlra esik.

 

Teljesítés időpontja főszabály szerint:

Az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja:

• ha az elszámolási időszak utolsó napján történik meg a számlakiállítás és a fizetés is (pl. azonnali készpénzfizetés),
• ha hamarabb történik meg a fizetés, a számla kiállítására azonban az elszámolási időszak utolsó napját követően kerül sor,
• ha a számlakiállítás megtörténik az elszámolási időszak utolsó napja előtt, de a fizetés az elszámolási időszak utolsó napján esedékes.

A könnyebb értelmezhetőség érdekében készítettünk két táblázatot a teljesítési időpont megállapítására, melyben összefoglaljuk a lényeges szabályokat példákkal szemléltetve.

 

	Számlakiállítás
Fizetés esedékessége	Időszak utolsó napja előtt	Időszak utolsó napja	Időszak utolsó napját követően
Időszak utolsó napja előtt	Számlakiállítás időpontja	Elszámolási időszak utolsó napja	Elszámolási időszak utolsó napja
Időszak utolsó napja	Elszámolási időszak utolsó napja	Elszámolási időszak utolsó napja	Elszámolási időszak utolsó napja
Időszak utolsó napját követően 60 napon belül	Esedékesség időpontja	Esedékesség időpontja	Esedékesség időpontja
Időszak utolsó napját követően 60 napon túl	Elszámolási időszak utolsó napjától számított 60. nap	Elszámolási időszak utolsó napjától számított 60. nap	Elszámolási időszak utolsó napjától számított 60. nap

 

Időszak: január hó	Számlakiállítás
Fizetés esedékessége	2026. január 15.	2026. január 31.	2026. február 15.
2026. január 15.	2026. január 15.	2026. január 31.	2026. január 31.
2026. január 31.	2026. január 31.	2026. január 31.	2026. január 31.
2026. február 15.	2026. február 15.	2026. február 15.	2026. február 15.
2026. április 10.	2026. április. 01.	2026. április. 01.	2026. április. 01.

 

 

Időszaki elszámolású ügyleteknél a 12 hónapos és az 1 hónapos korlát:

Bár a felek szabadon határozhatják meg az elszámolási időszakot, annak adójogi szempontú időtartamára korlátokat tartalmaz az Áfa törvény. A szabály lényege, hogy az adóalanyok bármilyen hosszú elszámolási időszakot meghatározhatnak egymás között, azonban adójogi szempontból – az Áfa törvény erejénél fogva - bizonyos időközönként kötelezően teljesítés történik és így adófizetési kötelezettség keletkezik. Ezáltal az adóalanyok nem tudják az adófizetési kötelezettségük keletkezésének időpontját kitolni.

A tartamában 12 hónapot meghaladó elszámolási időszakos ügyletek kezelése

Az Áfa törvény értelmében abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, időarányos részteljesítésként teljesítés történik. A részteljesítés időpontja azonban eltérően alakul, attól függően, hogy milyen ügyletről van szó:

1. A belföldön gazdasági céllal le nem telepedett adóalanytól igénybe vett, általános szabályok szerinti teljesítési helyű szolgáltatások esetében (pl. tanácsadási szolgáltatás), amikor az adót a szolgáltatás igénybevevevője fizeti és az elszámolási időszak meghaladja a 12 hónapot, akkor a naptári év utolsó napján (tehát december 31-én), időarányos részteljesítésként, teljesítés történik.

A 12 hónapon túl fennmaradó időszakra – amennyiben az 12 hónapnál rövidebb - a fizetés esedékessége, a számlakibocsátás és az elszámolási időszak utolsó napjának figyelembevételével kell meghatározni a „végteljesítés” időpontját.

2. Az egyéb ügyleteknél pedig a 12. hónap utolsó napján történik időarányos részteljesítésként teljesítés, ha a felek által meghatározott elszámolási időszak meghaladja a 12 hónapos időtartamot. Ilyen eset a belföldi időszaki elszámolású termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás; exportértékesítés; különös teljesítési helyű, fordított áfás importszolgáltatás.

Lényeges, hogy önmagában a naptári éven túlnyúló elszámolási időszak miatt nem kell alkalmazni a második esetben foglalt előírást, amennyiben az időszak hossza a 12 hónapot nem haladja meg.

Időszaki elszámolás alá eső Közösségen belüli termékértékesítés – az  1 hónapos korlát

A közösségi adómentes termékértékesítésnél az Áfa törvény alapján az elszámolási időszak hossza adójogi szempontból nem haladhatja meg az egy naptári hónapot. Amennyiben az elszámolási időszak hosszabb, mint 1 hónap, akkor teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján és számlát kell kiállítani. Ha több hónapot fedne le az elszámolási időszak, akkor minden egyes naptári hónap utolsó napja teljesítési időpontnak minősül.